A természet egyik csodája, hogy télen, amikor kevés a gyümölcsválaszték, és a boltban is csak szinte déligyümölcs kapható, kertünkben ekkor is teremhet olyan gyümölcs, amelyet befőzésre használhatunk.

A naspolya egy különleges alakú gyümölcs, mely utóérő, tehát a fáról leszedve azonnal nem fogyasztható. Ha megvárjuk, hogy megcsípje a dér édesebbé válik a gyümölcs. Leszedés után érdemes pár napot várni vele, amíg megpuhul.

Különleges gyümölcs, melynek számos jótékony hatása ismert, magas a C-vitamin tartalma és vasat is bőven tartalmaz.

Vérszegénységben szenvedőknek kifejezetten ajánlott a fogyasztása.

Egy korábbi posztban emlegettem egy bácsit, aki a szomszéd faluban apró gazdaságában termeszt ízletes gyümölcsöket. A múltkor körtével kínált, most pedig az első csípős hideg érkeztével szólt, hogy újabb gyümölcs szüret lesz.
A mániákus lekvárbefőző, amilyennek én is titulálva vagyok, azonnal kapok az alkalmon és hanyat-homlok rohanok, hogy a felajánlott gyümölcshöz hozzájuthassak és mielőbb befőzhessem.

Nekem ez az első alkalom, hogy naspolyát befőzök, és az eredménnyel nagyon elégedett vagyok.
Őszintén szólva nem olyan nagy meló, mint gondoltam.
Először is a naspolyát úgy ahogy van, egészben megmostam. Nem vágtam be, nem hámoztam, nem nyomkodtam. Fazékba raktam és hozzáöntöttem annyi hideg vizet, ami éppen ellepte.

Bekapcsoltam alatta a gázt, aztán hagytam szépen felfőni. 10 perc után a gyümölcs szépen szétesett, párszor belekevertem, és mivel jó érett volt, így gyorsan szétfőtt.
20 perc után lekapcsoltam és hagytam kihűlni.
Háztartásbeli teendőim megsokadosása révén pont jókor jött ez a kis szünet.
Mire végeztem a szokásos esti rituáléval (vacsoráztatás, fürdés levezénylése, meseolvasás) a lekvár alapanyag már hideg volt.

Következett a kézi passzírozón való átengedés, amely szépen felfogja a magokat és héjat.
Mivel ősszel töménytelen mennyiségű szőlőt passzíroztam át, így kezem igazán edzett volt ehhez a munkafázishoz. Nem kevesebb, mint 10 perc alatt gyakorlott mozdulatokkal passzíroztam át a teljes mennyiséget(jelen esetben 2 kg).

A befőző lábasomban beleöntve hozzáadtam 10 dkg cukrot, amihez előzetesen 1 teáskanál pektint kevertem.
A naspolya éretten egy elég édes gyümölcs, és mivel a cukorfogyasztásunk visszaszorításán fáradozom, ezért csak 10 dkg került bele.
A befőzésnek ebben a fázisában a lekvárt nem lehet magára hagyni, folytonos kevergetést igényel.
Az üvegeket előre elmostam és vizesen sütőben raktam, 100 fokon csírátlanítottam 20 percig. Előkészítve várták a lekvár bekeblezését.
Lekapcsolás előtt még egy fél citrom levét csavartam bele, mert meggyőződésem, hogy a citrom kiemeli a gyümölcs ízét, ezért igyekszem minden lekvárba használni.

Az üvegbe töltés a szokásos forgatókönyv szerint zajlott ismét.
Száraz, meleg dunszt a bevált praktika, amit én követek és ami számomra bevált.

Alig várom, hogy az első üveget csapra verjük egy finom házi sütésű croissanttal, és egy nyugodt hétvégi reggelen a családdal megdézsmáljuk.

Edó

ÍRJ NEKEM!
Ide írd az üzenetedet, légy szíves!
Kérlek, add meg a neved!
Kérlek, add meg az e-mail címedet!

Partnereim

elgusto logo1 erhardt logo kofferbar  logo by    malacpofa   rozetta   tornacos logo