Nos, elfogyott az összes othello szőlőm, örömmel jelentem, hogy mind sikerült feldolgozni és finomabbnál finomabb lekvárokat készíteni belőle. És ezennel a szőlőlekvárról szóló posztok befejezve.

Viszont az ősz tartogat számunkra még finomságokat, következzen hát egy igazi őszi csemegéből készült lekvár, tádáám: diós körtelekvár.

Körte is akad bőven, csak a szomszéd faluba kellett érte menni. Egy nagyon aranyos bácsika adta, akitől hamarosan naspolyát fogok kapni. Juhhééj! Remélem posztot is tudok majd az elkészítéséről írni.

Szóval, körte beszerezve, kamra kipakolva, és akkor ismét pattant a szikra, hogy anyukám hozott nekünk Erdélyből diót. A dió friss, idei, pucolt és a legnagyobb kincs ilyenkor őszidő tájékán.

Gond egy szál sem, az kerül majd a körte mellé.

2 kg körtét meghámoztam, kicsumáztam, felkockáztam, majd ráöntöttem 20 dkg barna cukrot és összeturmixoltam. Az előkészítés után feltettem főni. A körte nagyon gyorsan szétfő, így 10 perc után már adagolhattam bele a többi hozzávalókat. Egy 2 cm-es gyömbért szintén meghámozva belereszeltem, dióból pedig egy jó nagy marékkal szórtam bele, amit előtte durvára daráltam.

Egy fél citrom levét még ízesítésképpen hozzálöttyintettem, és 10 perces főzés után vidáman konstatáltam, hogy kész van.

Most pedig álljanak itt a hozzávalók szépen sorban:

• 2 kg hámozott, magozott, kockázott körte
• 20 dkg barna cukor
• 1 jó nagy marék durvára darabolt dió (imádom, ha a fogam között érzem a dió ízét, ezért őröltem durvára)
• 2 cm-es gyömbér hámozva, reszelve
• 1/2 citrom frissen facsart leve

Végezetül pedig sterilizált üvegekbe töltöttem, és száraz dunsztban hagytam kihűlni. 

Bátran próbáljátok ki a fenti receptet, ígérem, nem fogtok csalódni benne!

Edó