Rólam, röviden...

Az illatok, az ízek, a fűszerek feltöltenek és energiát adnak. 

Hiszem, hogy akkor tudunk igazán jóban lenni önmagunkkal, ha olyasmit csinálunk, amit örömmel és igazi szenvedéllyel tudunk végezni. Nekem a gasztronómia, a befőzés egy ilyen tevékenység. Szeretek kétkezi munkát végezni, jó érzéssel tölt el, ha látom, hogy a munkámnak látszata, kézzel fogható, ízzel érezhető, szemmel látható eredménye van.
Nekem a befőzés terápia. Nincs annál megnyugtatóbb számomra, mint a fazékban az összetevőket kavargatni. Előre eltervezni, hogy mi kerül a fazékba, milyen fűszerrel fogom megbolondítani... irtóra élvezetes feladat. A tervezéstől a megvalósulásig, minden percét élvezem. Ha a gyümölcs vagy zöldség leszedésre került, indulhat a munka. És kezdetét veheti az ötletelés. Mit rakjak bele… mivel fűszerezzem…. mivel édesítsem? Az ötletet a tett követi, és belevetem magam a munkába. Pucolok, darabolok, turmixolok, füszerezek és fakanalat ragadok. Aztán keverem-kavarom, kóstolom és szagolom, a legvégén pedig üvegbe zárom.

Embereket élelemmel ellátni felelősség, én pedig kényeztetni akarom azokat, akik valamilyen úton módon az utamba kerülnek!

Chimichurri szósz a fűszerkertemből

“A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. “
(Hamvas Béla)

Zümimentes pitypangméz

A hideg idő ellenére (április végét járja a naptár és reggelenként még mindig csípős hideg fogad a házból kilépve), a természet apránként bontogatja csodáit, én pedig csendben figyelem zsibbadt lélekkel szépségeit. A pitypang is sárga virágaival a kert üde színfoltja, amolyan titkos lehelete a meseszerűségnek. Nagyon szeretek a napsárga virágok látványába elveszni.

Alkalmazkodunk és csendben tesszük a dolgunk…

Posztom címe nem holmi panaszkodás akar lenni, sőt: tüzet akarunk éleszteni elképzeléseinkbe, meleget árasztani, mint a durranásig megrakott kályha, mely ontja a meleget és a kormos kéményeken szállongó füst vinné a hírt, hogy ami most van, az is NAGYON JÓ!

Gyermekkorom emlékei és egy isteni túrós batyu receptje

Egészen pici lány koromban volt nekem egy nagyon kedves dadus nénim. Emlékeimben ott él apró kis termetével, picurka kis buksijával, mindig mosolygó arcával.

Kikelet hava, tavaszünnep és almakaramell :)

Március 21-én beköszönt a tavaszünnep, mely a természet újjászületésének, a termékenységnek, vagyis a női energiáknak az ünnepe.

ÍZpiac a Bíróföldön

“A legjobb dolgok mindig a közelünkben vannak – a lélegzet az orrunkban, a fény a szemeinkben, a virágok a lábunknál, a munka a kezünkben, az igazság ösvénye előttünk. Ne kapaszkodjunk a csillagok felé, de becsüljük meg hétköznapi feladatainkat abban a biztos tudatban, hogy a mindennapi kötelesség és a mindennapi kenyér a legédesebb dolog az életünkben.” (Robert Lous Stevenson)

Lesz rá időm!

“Ne bántsatok, ha most rossz vagyok,
Ha most kicsit halkabban élek.
Halkabban élnek a felhők is,
Meg a halottak, meg a rétek.

Viszlát 2020!

A tavalyi év lezárása sokat váratott magára… kesze-kusza év volt, sokat gondolkodtam mit szeretnék ebből itt megosztani, ezért is álltam neki nehezen az évbúcsúztatásnak. De az óévet LE KELL zárni, búcsút kell venni tőle, el kell engedni (ez nálam már babonás szertartás), és a terveket ki kell “főzni” az Új esztendőre. Erőt vettem magamon és gép elé ültem, sokadjára… most is… Annyi küldönbséggel, hogy most nem állok fel! Akármennyire is vérszegény szöveg alakul az ujjaim alatt, nem adom fel.

M.O.S.T.

Az elmúlt időszak számtalan változást hozott az Edótermékek világába, és ahogy ez lenni szokott, az új és viharos Fertő-parti szél felkavarta a történéseket. Seprűnyélre nem ültem, de a szél adta hullámokat meglovagoltam és íme most itt dícső hozsannával beszámolok a történésekről. Van miről!

Az olasz konyha napján a tapenade saját verzióban

Az olasz konyha napját január 17-én ünneplik szerte e széles világban, melynek lényege az olasz ételek eredeti voltának megőrzése mindenütt, ahol az autentikus itáliai konyha el van terjedve. A dátum indoka Remete Szent Antal tiszteletének ünnepe, aki a hentesek és szalámikészítők védőszentje volt Olaszországban.

Kóstolj bele a világomba

Ízeimmel egyre több helyen találkozhatsz

Örömmel tölt el, hogy termékeim már néhány vendéglátóhely elismerését is kivívták, melynek ékes bizonyítéka, hogy náluk is találkozhatsz az EDÓ ízekkel. Az egyes helyszínek neveire kattintva láthatod az elérhetőségeiket: Malacpofa Gasztro Deli, Rozetta Kávézó Kapuvár, Erhardt Pékség Sopron, Tornácos Ház, Koffer Borbár Sopron

Kedves Edit! Le a kalappal a lekvárod előtt! Ma bontottam ki, s mivel én sok és finom lekvárt készítek, kritikusan kóstoltam. Őszintén mondhatom, hogy rendkívül finom, tartalmas, ízletes és legfőképpen nem édes! Gratulálok!

Szalai Ibolya

Edó, most kóstoltam először a fűszeres almalekvárt, hát valami fantasztikus!!! Nagyon köszönjük a finomságaitokat!

Erhardt Zsuzsa

Az egyik kedvenc: Anyuka zakuszkája... Hűvös napokon (is) a nyár ízeit juttatja eszünkbe! Pirítóson vagy csak úgy, kanállal az üvegből. Egy baj van vele, nagyon hamar elfogy. Othello és a Karácsonyi Izabella: palacsintába vagy piskótához... különleges, egyedi ízélményt varázsol az amúgy "szokványos" ételekből!

Folyi Andrea

Szeretettel ajánlom mindenkinek, aki az igényes, minőségi étkezést és a természetes alapanyagokat tartja szem előtt! Minden terméked isteni finom Edó, de a személyes kedvencem a sárgabarack chutney és a zakuszka! A vendégeink is imádják a szendvicseinkben vagy kenceként a friss kovaszos kenyérhez!

Soproni-Tucsek Tündi

ÍRJ NEKEM!
Ide írd az üzenetedet, légy szíves!
Kérlek, add meg a neved!
Kérlek, add meg az e-mail címedet!

Partnereim

elgusto logo1 erhardt logo kofferbar  logo by    malacpofa   rozetta   tornacos logo