A hideg idő ellenére (április végét járja a naptár és reggelenként még mindig csípős hideg fogad a házból kilépve), a természet apránként bontogatja csodáit, én pedig csendben figyelem zsibbadt lélekkel szépségeit. A pitypang is sárga virágaival a kert üde színfoltja, amolyan titkos lehelete a meseszerűségnek. Nagyon szeretek a napsárga virágok látványába elveszni.

Minap kedves anyósom rákérdezett, hogy tudnék-e valamit kezdeni egy befőttes üvegnyi cukros, narancshéjas vízzel?

Hát még jó, hogy!… küldje csak el nekem.

S akkor kiléptem a kertbe, a sárga pitypang virágocskák pedig szembe mosolyogtak. Na, ekkor jött a villámszerű gondolatösszekapcsolás: szirup + pitypang = méz

Tehát ennek a méznek semmi köze a méhecskékhez, mert alapja csupán a cukorszirup. Esetemben annyiban kiegészítve, hogy anyósom előtte narancshéjat áztatott benne, kandírozott narancs készítéséhez. Tehát a készen kapott cukros szirup enyhe narancs illattal is rendelkezett…. hmmmm…… Nos, ehhez került hozzá a két marék pitypangvirág szirom.

A szirmok letépkedése a virágról pepecselős munkafolyamat, de nagyon jó nyugtató és meditatív állapotot gyakorló tevékenység, főleg egyes túlpörgött egyéneknek.

A szirmok a cukorszirupba kerültek 24 óra pihenésre, majd vízgőz fölött melegítve és olvasztva átszűrtem egy sűrű szövésű szitán. Melegen steril üvegecskékbe kerültek. Tényleg ilyen egyszerű az egész!

Olyan jó, hogy a természet mindig törekszik, hogy energiát adó táplálékkal lásson el bennünket. Jó tudni, hogy a pitypang vagyis gyermekláncfű javítja a gyomornedv kiválasztását, vértisztító hatású és igen kedvező hatása van a májra és az epeműködésre.

Mindig rácsodálkozom, hogy a gyógyítás a legalkalmasabb időben érkezik, csak nyitott szívvel és lélekkel kell kilépnünk a kertbe.

Szeretettel,

Edó