Nem, kedves olvasó! Ez nem elírás... Ezt a gyümölcsöt tényleg így nevezik: khakiszilva, másik nevén datolyaszilva.

Ha te sem ismered ezt a gyümölcsöt - csakúgy, mint én -, akkor olvasd tovább bejegyzésem a témában.

Tudom, már ezerszer ismételtem magam! De, a forgatókönyv ismét ugyanaz volt. Kolléga jelezte, hogy gyümölcs áll a házhoz, kell vagy sem? Isten őrízz, hogy én egyszer is nemet mondjak a gyümölcsnek.

Bármit elfogadok, és örömmel vetem bele magam a feldogozásba.

Ilyenkor már bekapcsol az agy és elkezd azon kattogni, hogyan lehet valami fenomenális ízt összehozni.

Nos, a datolyaszilvával bajban voltam. Én ezt a gyümölcsöt ezidáig nem ismertem, fogalmam sem volt mit lehet belőle alkotni. Kíváncsiságom a tetőfokára hágott, mikor a neten is alig találtam receptet, mely tartalmazta volna ezt a különleges gyümölcsöt.

Az alábbi linken találtam egy kis bemutatót a gyümölcsről:

http://www.mindmegette.hu/datolyaszilva-az-istenek-gyumolcse-47725/

Ez a narancssárga, puha gyümölcs novemberben érik be, mikor már a fáról lehullottak a levelek, szürreálisan néz ki, ahogy a csupasz fákon virít a narancssárga termés.

Kóstolás után egy lágy, krémes barackra és ringlóra is hajazó ízet érezhetünk.

A recept végülis az alábbiak szerint alakult.

Megpucoltam a két kiló gyümölcsöt, ami abból állt, hogy a héjját lehámoztam, a leveles kocsányát levágtam és a húsát daraboltam. Pucolás után egy zselés állagú gyümölcsvelőt kaptam, melyet összeturmixoltam. Hozzáöntöttem egy fél citrom kifacsart levét, és feltettem főni.

20 dkg cukorba belekevertem két rúd vanília kikapart belsejét, és 1 evőkanál pektint, majd mikor a gyümölcsvelő elkezdett forrni lassan hozzáadagoltam a száraz egyveleget a fővő gyümölcshőz.

Nagyjából 20 percet kevergettem, megállás nélkül, mivel folyamatosan pöfögött a tűzön. Szerencsére a sterilizálási procedurát már a befőzés előtt elkezdtem, így fél kézzel, kesztyűben a forró üvegeket ki tudtam kapkodni a sütőből, másik kezem szorosan fakanalat markolva azon dolgozott, hogy ne égjen le a lekvár.

A legvégén egy hirtelen gondolattól vezérelten egy kis rumot öntöttem a tetejére, gondoltam nagy kárt nem teszek vele. És milyen jól tettem, hogy rumot is adtam hozzá. A vanília és rum egysége nagyon finom kis egyveleget képezett vele.

Edó