Rólam, röviden...

Az illatok, az ízek, a fűszerek feltöltenek és energiát adnak. 

Hiszem, hogy akkor tudunk igazán jóban lenni önmagunkkal, ha olyasmit csinálunk, amit örömmel és igazi szenvedéllyel tudunk végezni. Nekem a gasztronómia, a befőzés egy ilyen tevékenység. Szeretek kétkezi munkát végezni, jó érzéssel tölt el, ha látom, hogy a munkámnak látszata, kézzel fogható, ízzel érezhető, szemmel látható eredménye van.
Nekem a befőzés terápia. Nincs annál megnyugtatóbb számomra, mint a fazékban az összetevőket kavargatni. Előre eltervezni, hogy mi kerül a fazékba, milyen fűszerrel fogom megbolondítani... irtóra élvezetes feladat. A tervezéstől a megvalósulásig, minden percét élvezem. Ha a gyümölcs vagy zöldség leszedésre került, indulhat a munka. És kezdetét veheti az ötletelés. Mit rakjak bele… mivel fűszerezzem…. mivel édesítsem? Az ötletet a tett követi, és belevetem magam a munkába. Pucolok, darabolok, turmixolok, füszerezek és fakanalat ragadok. Aztán keverem-kavarom, kóstolom és szagolom, a legvégén pedig üvegbe zárom.

Embereket élelemmel ellátni felelősség, én pedig kényeztetni akarom azokat, akik valamilyen úton módon az utamba kerülnek!

Dia EdoDia és Edó

Két nő, mozgalmas életmód, hasonló karakter, eltérő foglalkozás, egységes értékrend. 


Dia: természetvédelmi mérnők, túravezető a Fertő- tájon, 
Edó: kézműves termékek készítője a Fertő-parton.  
 
Mindketten fontosnak tartjuk a családi gyökereinket, és noha földrajzilag nagyon távol eső helyen születtünk egymástól, mégis a közös hitrendszer, életszeretet és akaraterő nagyon hasonlóvá tett bennünket.
Védjegyes tagjai vagyunk az Alpokalja-Fertő-Táj Vidékfejlesztési Egyesületnek, mert hiszünk benne, hogy a valódi érték a vidék minőségében rejlik.
 
Hiszünk abban, hogy ha megkeressük a módját annak, hogyan tudjuk világunkat boldogabbá tenni, máris létrehoztunk valami fontosat.
A közösség ereje, a lakóhely ismerete, a vidékhez való kötődés erőssége adja azt a pluszt amit átadni szeretnénk programjainkon.
 
Dia, a környezettudatos szemléletmóddal, a természet iránti rajongásával, példamutatóan vezeti túráit és tágítja az őt körülvevő emberek látásmódját, és ismereteit.
Edó szerint a látszólag olyan kis dolgok, mint az étkezés, rendkívül fontosak!
Nagy hangsúly fektet arra, hogy kézműves műhelyében készült termékeit minőségi alapanyagból és gondosan készítse el. Fontosnak tartja, hogy tudjuk mivel tápláljuk testünket, honnan szerezzük be élelmünket és hogyan kerül az asztalra.

KÖVETKEZŐ KÖZÖS PROGRAMUNK FACEBOOK ESEMÉNYE

 

Kertünkben jó néhány hete beérett a szőlő. Csupán egyfajta szőlőültetvényünk van, othello. Mi nagyon szeretjük, noha vastag héja és elég nagy magja van. Viszont megenni rengeteg lenne, még úgy is, hogy az ismerősöket ellátjuk bőséggel.

Pár évig férj uram kisérletezgetett a bor készítéssel, de sokadik sikertelen próbálkozás után rájött, hogy a borkészítés nem is annyira egyszerű feladat, ha az ember jó bort akar készíteni, és különben is a suszter maradjon a kaptafánál -ez nem az ő területe. Tavaly hőkezeléssel próbáltuk a téli hónapokra elmenteni a drága édes nedűt, az előre berendelt alufólia zacskóba töltöttük a hőkezelt szőlőlevet, légmentes lezáróval elláttuk, így próbáltuk szavatosságát megőrizni.
Az egyetlen gondunk az volt, ha megbontottuk az 5 literes tartályt, akkor napokon belül kénytelenek voltunk elfogyasztani a levet, mert még a hűtőben is erjedésnek eredt.
Idén, egyáltalán nem szokatlan módon, többször is nekiálltam lekvárt készíteni belőle.

A lekvárok egytől egyik jól sikerültek, iszonyatosan örültem az elért eredménynek.
Ebben a posztban bevezetésképpen az első lekvárt mutatom be.
Itt nem spiláztam túl a történetet, egyszerű szőlőlekvárt készítettem. Első próba sikeres volt, jöhetett a többi variáció.

Szóval:

  • 2 kg szőlő szemezve
  • 10 dkg barna cukor
  • 1 citrom frissen facsart leve
  • 1 zacskó 3:1 dzsemfix


Arról már korábban is tájékozódtam, hogy a szőlőlekvárhoz szükséges valami pektin, ami lekvár állagúvá varázsolja, és a folyós anyagból egy kocsonyaszerű halmazállapotot hoz létre. Ez most esetünkben kikerülhetetlen, hogy ne rakjunk bele dzsemfixet.

A szőlőt megmostam, leszemeztem, és odatettem főni.

15 perc után a szemek szépen szétestek, ekkor lekapcsoltam, és hagytam kicsit hűlni.
Előkotortam a paradicsom passzírozómat, és szép lassan átküldtem a szőlőt rajta, így fokozatosan egy mag és héjmentes lekvárnak való alapanyagot kaptam.

Ez elég lassú folyamat volt esetemben, mert a passzírozóm kisebb méretű, így sok anyagot egyszerre nem tudtam átküldeni rajta. Közben a csuklómnak is intenzív erőnléti edzést tartottam. Nem mondom, nap végére elfáradtam.

A 2 kg gyümölccsel bő egy órát dolgoztam, míg kinyertem belőle a magot és héjjat.

Újra feltettem főni, természetesen beleöntöttem a cukrot.

Cukorból csupán 10 dkg került bele, mert a szőlő nagyon édes, csupán a tartósítás miatt került bele cukor, amit aztán a frissen facsart citrom levével ellensúlyoztam.
Forrásig főztem, majd beleöntöttem a dzsemfixet, újabb forrásig rotyogtatás következett. A végén beleöntöttem a frissen facsart citrom levét.

Még forrón üvegekbe töltöttem, amit szépen száraz dunsztba hűtöttem ki.
Felbontás után egy finom, kocsonyás szerű lekvárt kaptunk, ízében pedig eszméletlenül finom.

Pont olyan milyet akartam.

Edó

Kóstolj bele a világomba

Ízeimmel egyre több helyen találkozhatsz

Örömmel tölt el, hogy termékeim már néhány vendéglátóhely elismerését is kivívták, melynek ékes bizonyítéka, hogy náluk is találkozhatsz az EDÓ ízekkel. Az egyes helyszínek neveire kattintva láthatod az elérhetőségeiket: Malacpofa Gasztro Deli, Rozetta Kávézó Kapuvár, Erhardt Pékség Sopron, Tornácos Ház, Koffer Borbár Sopron

Kedves Edit! Le a kalappal a lekvárod előtt! Ma bontottam ki, s mivel én sok és finom lekvárt készítek, kritikusan kóstoltam. Őszintén mondhatom, hogy rendkívül finom, tartalmas, ízletes és legfőképpen nem édes! Gratulálok!

Szalai Ibolya

Edó, most kóstoltam először a fűszeres almalekvárt, hát valami fantasztikus!!! Nagyon köszönjük a finomságaitokat!

Erhardt Zsuzsa

Az egyik kedvenc: Anyuka zakuszkája... Hűvös napokon (is) a nyár ízeit juttatja eszünkbe! Pirítóson vagy csak úgy, kanállal az üvegből. Egy baj van vele, nagyon hamar elfogy. Othello és a Karácsonyi Izabella: palacsintába vagy piskótához... különleges, egyedi ízélményt varázsol az amúgy "szokványos" ételekből!

Folyi Andrea

Szeretettel ajánlom mindenkinek, aki az igényes, minőségi étkezést és a természetes alapanyagokat tartja szem előtt! Minden terméked isteni finom Edó, de a személyes kedvencem a sárgabarack chutney és a zakuszka! A vendégeink is imádják a szendvicseinkben vagy kenceként a friss kovaszos kenyérhez!

Soproni-Tucsek Tündi

Írj nekem!

Partnereim

elgusto logo1 erhardt logo kofferbar  logo by    malacpofa   rozetta   tornacos logo