Rólam, röviden...

Az illatok, az ízek, a fűszerek feltöltenek és energiát adnak. 

Hiszem, hogy akkor tudunk igazán jóban lenni önmagunkkal, ha olyasmit csinálunk, amit örömmel és igazi szenvedéllyel tudunk végezni. Nekem a gasztronómia, a befőzés egy ilyen tevékenység. Szeretek kétkezi munkát végezni, jó érzéssel tölt el, ha látom, hogy a munkámnak látszata, kézzel fogható, ízzel érezhető, szemmel látható eredménye van.
Nekem a befőzés terápia. Nincs annál megnyugtatóbb számomra, mint a fazékban az összetevőket kavargatni. Előre eltervezni, hogy mi kerül a fazékba, milyen fűszerrel fogom megbolondítani... irtóra élvezetes feladat. A tervezéstől a megvalósulásig, minden percét élvezem. Ha a gyümölcs vagy zöldség leszedésre került, indulhat a munka. És kezdetét veheti az ötletelés. Mit rakjak bele… mivel fűszerezzem…. mivel édesítsem? Az ötletet a tett követi, és belevetem magam a munkába. Pucolok, darabolok, turmixolok, füszerezek és fakanalat ragadok. Aztán keverem-kavarom, kóstolom és szagolom, a legvégén pedig üvegbe zárom.

Embereket élelemmel ellátni felelősség, én pedig kényeztetni akarom azokat, akik valamilyen úton módon az utamba kerülnek!

Dia EdoDia és Edó

Két nő, mozgalmas életmód, hasonló karakter, eltérő foglalkozás, egységes értékrend. 


Dia: természetvédelmi mérnők, túravezető a Fertő- tájon, 
Edó: kézműves termékek készítője a Fertő-parton.  
 
Mindketten fontosnak tartjuk a családi gyökereinket, és noha földrajzilag nagyon távol eső helyen születtünk egymástól, mégis a közös hitrendszer, életszeretet és akaraterő nagyon hasonlóvá tett bennünket.
Védjegyes tagjai vagyunk az Alpokalja-Fertő-Táj Vidékfejlesztési Egyesületnek, mert hiszünk benne, hogy a valódi érték a vidék minőségében rejlik.
 
Hiszünk abban, hogy ha megkeressük a módját annak, hogyan tudjuk világunkat boldogabbá tenni, máris létrehoztunk valami fontosat.
A közösség ereje, a lakóhely ismerete, a vidékhez való kötődés erőssége adja azt a pluszt amit átadni szeretnénk programjainkon.
 
Dia, a környezettudatos szemléletmóddal, a természet iránti rajongásával, példamutatóan vezeti túráit és tágítja az őt körülvevő emberek látásmódját, és ismereteit.
Edó szerint a látszólag olyan kis dolgok, mint az étkezés, rendkívül fontosak!
Nagy hangsúly fektet arra, hogy kézműves műhelyében készült termékeit minőségi alapanyagból és gondosan készítse el. Fontosnak tartja, hogy tudjuk mivel tápláljuk testünket, honnan szerezzük be élelmünket és hogyan kerül az asztalra.

KÖVETKEZŐ KÖZÖS PROGRAMUNK FACEBOOK ESEMÉNYE

 

“Kibédi? M’ért kérdi? a hagymaszagot nem érzi?” Erdélyi utam során mindig szakítok időt arra, hogy a kibédiektől lilahagymát vásároljak.

Kibéd, egy gyönyörű falu, a népszerű üdülővárostól, Szovátától 10 km távolságra fekszik, amely mindig utamba esik mikor szülőföldemre látogatok.

Kibéden szinte minden család termeszt lilahagymát, melyet gyönyörűen fűzérbe fonnak fel és a kapuk előtt árulnak.

Idei látogatásom alkalmával is sikerült két hagymafüzért vásárolnom, melyből mi más is készülhetne nálam, mint LEKVÁR.

Íme a kibédi finomságok: lialahagyma füzér és kürtőskalács

A két füzért két különböző időpontban készültem feldolgozni, mert tudtam, hogy két eltérő ízesítésű lekvárt akarok kipróbálni.

Az első receptjét teszem most közzé, melybe az alábbi hozzávalókat tettem:

  • 1,5 kg lilahagyma
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 20 dkg barnacukor
  • 1 dl balzsamecet
  • 1 dl száraz vörösbor
  • 1 csokor frissen szedett kakukkfű
  • rózsabors, borókabogyó
  • só, bors


Fájó szívvel szétszedtem az egyik hagymafüzért, és azért fájt a szívem, mert annyira szépen fel volt füzve, hogy még elnézegettem volna egy darabig, de hát a hagyma most más sorsra jutott, mint konyhai dekoráció elem.

A hagymákat megpucoltam, és kézügyességemhez mérten megpróbáltam a legvékonyabb karikára szelni. Két evőkanál olívaolajjal egy nagy serpenyőben feltettem a hagymát párolódni. 20 perc elteltével ráöntöttem a cukrot, karamellizáltam, felöntöttem a balzsamecettel , sóztam borsoztam ízlésem szerint és ismét 15 percre fedővel borítottam be.

Időközben kiléptem a kertbe a kakukkfűért, melyből egy szép, bőséges csokrot szedtem. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a lekvárokba használt fűszereim nagy részét a saját kiskertemben termelem meg. Jó érzéssel tölt el mikor egy ollóval a kézben kilépek és néhány ágat, szálat, levelet levágok a bokrokról.

A kakukkfű száráról letépkedtem az apró pici leveleket, majd egy szűrő segítségével megmostam. Papírtörlőre kiszórtam, hogy a nedvesség egy kicsit felitatódjon róluk.

Közben a hagymára ráöntöttem a deci száraz vörösbort. Esetemben egy jóféle Dollmayer soproni kékfrankos volt a nyerő, mert az éppen bontott állapotban volt a hűtőben.

A fedőt eltávolítottam és hagytam kissé elpárologni a lekvár levét. A rózsaborst és a borókabogyót egy kis darálón átküldtem, amitől nem lett por finomságú, csak amolyan darabosan őrölt.

A kakukkfűvel közösen beleszórtam őket a lekvárba és 10 perc kavargatás után úgy éreztem, hogy a hagymalekvár elkészült.

Forró, sterilizált üvegekbe töltöttem, és száraz dunsztban hagytam őket kihűlni.

Elképesztően jól dukált, mikor kecskesajttal, dióval és friss bagettel együtt kínáltam a hozzánk tévedő barátoknak.

Edó

Kóstolj bele a világomba

Ízeimmel egyre több helyen találkozhatsz

Örömmel tölt el, hogy termékeim már néhány vendéglátóhely elismerését is kivívták, melynek ékes bizonyítéka, hogy náluk is találkozhatsz az EDÓ ízekkel. Az egyes helyszínek neveire kattintva láthatod az elérhetőségeiket: Malacpofa Gasztro Deli, Rozetta Kávézó Kapuvár, Erhardt Pékség Sopron, Tornácos Ház, Koffer Borbár Sopron

Kedves Edit! Le a kalappal a lekvárod előtt! Ma bontottam ki, s mivel én sok és finom lekvárt készítek, kritikusan kóstoltam. Őszintén mondhatom, hogy rendkívül finom, tartalmas, ízletes és legfőképpen nem édes! Gratulálok!

Szalai Ibolya

Edó, most kóstoltam először a fűszeres almalekvárt, hát valami fantasztikus!!! Nagyon köszönjük a finomságaitokat!

Erhardt Zsuzsa

Az egyik kedvenc: Anyuka zakuszkája... Hűvös napokon (is) a nyár ízeit juttatja eszünkbe! Pirítóson vagy csak úgy, kanállal az üvegből. Egy baj van vele, nagyon hamar elfogy. Othello és a Karácsonyi Izabella: palacsintába vagy piskótához... különleges, egyedi ízélményt varázsol az amúgy "szokványos" ételekből!

Folyi Andrea

Szeretettel ajánlom mindenkinek, aki az igényes, minőségi étkezést és a természetes alapanyagokat tartja szem előtt! Minden terméked isteni finom Edó, de a személyes kedvencem a sárgabarack chutney és a zakuszka! A vendégeink is imádják a szendvicseinkben vagy kenceként a friss kovaszos kenyérhez!

Soproni-Tucsek Tündi

Írj nekem!

Partnereim

elgusto logo1 erhardt logo kofferbar  logo by    malacpofa   rozetta   tornacos logo