Egyre jobban imádom az almadzsemet. Főleg, hogy idén sikerült rengeteg almát beszereznem. Jonagold és golden típusok gurultak be a lábasba.

Ahogy a meleg nappalok rövidülnek, a levelek sárgulnak és a mosolygós almák beérnek, úgy egyenes arányosan emelkedik a kedvem az almadzsem készítéséhez.

Napi egy alma az orvost távol tartja. Természetesen a nyers almára vonatkozik az igazmondás, de azért a finom házi dzsem is hozzásegíthet minket ahhoz, hogy kellemes közérzetünk fenntartható legyen a tele pocak örömével.

Gondolkodtam mivel lehetne ízesíteni, és beugrott a levendula. Igaz manapság nagyon divatos gyógynövény, mindenki használja, van aki külső és van aki pedig belső célzattal. Mind íze, mind pedig illata fennséges.

Nálam, a hobbi lekvárkészítőnél, egyértelműen az íz a mérvadó, viszont csínján kell bánni vele, mert ha túlzásba visszük könnyen egy szappanos ízvilágú dzsemet kaphatunk belőle.

Egy ismerősöm javaslatára újabban a levendulás lekvárokat/dzsemeket úgy készítem, hogy minden üvegbe egy szál levendulát helyezek és úgy öntöm rá a lekvárt.

Így a levendula virága és termése nem kerül a fogunk közé a lekvár fogyasztása közben, mert az üveg felnyitásakor lehetőségünk van rá, hogy a virágot szárastól egy mozdulattal eltávolítsuk az üvegből.

Így készült a dzsem:

• 3 kg kicsumázott, hámozott és felkockázott alma
• 20 dkg barnacukor
• ujjnyi vastag 10 cm-es friss gyömbér hámozva, reszelve
• annyi levendulavirág szárastól ahány üveg készül

Az almát szépen megpucoltam, héjától megfosztottam, majd apró kockákra vágtam.

Egy kevés vizet öntöttem alá, majd feltettem főni. Ráöntöttem a cukrot, jól elkevertem, aztán 15 percig békén hagytam.

Eközben szépen a gyömbért meghámoztam, lereszeltem, a levendula virágokat szárastól megmostam, majd leitattam róla a vizet.

A víz szépen elfőtt az alma alól, a gyümölcs ügyesen szétesett és már arra kellett figyelnem, hogy ne égjen le, így sűrű kavargatás következett.

Az üvegeket közben a sütőben csírátlanítottam, a kupakokat kifőztem, és az üvegekbe egyenként belehelyeztem a levendulákat.

A gyömbért hozzáadtam a dzsemhez, rottyantottam még egy 10 percet, aztán az üvegbe töltés következett.

Nem nagy kunszt, tényleg. Gyorsan megvan és az eredmény pedig fantasztikus.

Legalábbis ezt mondják a fiúk a házban.